Havária az Urálon túl
A alábbi történet 2008 őszén-telén játszódott Oroszországban.
A cégünk által tervezett és kivitelezett 150 fős, konténerekből álló lakótábor szállítása közben történt két “kisebb” (és elég érdekes) baleset.
2008 augusztusában a sok-sok konténert Székesfehérváron vonatra rakták, majd elindult a szállítmány az Ohotszki-tenger partjára. Ez egy több ezer kilométeres utat jelent, vasúton, hajón, teherautókon, úttalan utakon.
Szeptember elején érkezett egy levél, miszerint Novoszibirszk közelében, a rakomány nem megfelelő rögzítettsége miatt, szállítás közben több konténer egy kanyarban, a vonat 60-80 km/h-ás sebességénél lerepült a vagonokról, majd jó néhány fordulat után megállt. Szerencsére a konténerek vázszerkezete nem károsodott a balesetben, azonban a “belbecs” (burkolat, bútorok, készülékek) nagymértékben sérültek. A konténereket vasúti daru segítségével visszaemelték a vagonokra, majd Novoszibirszkben kisorozták a vonatból és egy “telephelyre” félreállították kárfelmérés céljából. Kollégánk a helyszínre utazott a károk felmérése és a helyreállításhoz szükséges anyagok meghatározása végett.
Következzenek a képek: Fotók H.V.
A telephely (elég horror…)
A fenti képen látható portáldaru elektromos megtáplálása… (Az érintésvédelem és a munkavédelem hagy némi kívánnivalót maga után)
A konténerek belülről
A konténerek újrarögzítése
Az anyaglista néhány nap alatt összeállt, kollégám haza utazott és megkezdte felkészülését a három hónapig tartó kint tartózkodásra, mivel ő volt a tábor helyszíni elektromos kivitelezésének építésvezetője. Mikor útnak indult, nem is sejtette milyen problémákkal fog szembesülni.
Megérkezésekor már a teljes szállítmány a “site”-on volt. A fuvarokmányok átnézése közben figyeltek fel egy apró kis bejegyzésre, melynek tanúsága szerint az egyik konténer “daruzás közben kisebb ütődéses balesetet szenvedett, a konténerben kár nem keletkezett”. Igen…, gondolták a szállítók… Az ominózus konténer épp’ a tábor energiaellátásáért felelős generátorok főelosztó konténer volt (switch-room).
Mivel a helyszínen “korlátozott” a közcélú elektromos hálózat rendelkezésre állása, ezért a tábort 4 db dízelgenerátor látja el elektromos energiával (2 db üzemi és 2 db tartalék). Az ezektől érkező kábelek egy főelosztó konténerben futnak össze, ahol a főmegszakítóik és a vezérlő elektronika is található. A konténer egy normál 20 lábas (6 x 3 m-es) tengeri konténer, melynek egyik hosszanti falát csak a generátorok elosztója foglalja el.
Mikor felnyitották a konténert elég siralmas látvány fogadta őket. A 4000 A-es fő gyűjtősín tartóival együtt leszakadt a szekrényvázról és súlyánál fogva letépte a kocsizható megszakítókat is.
Néhány kép, ilyen volt – ilyen elosztásban:
A generátorok megszakítói a felnyitáskor (jobb oldalon) és a helyreállítás után (bal oldalon):
A főmegszakító és a teljes sínezés a generátorok megszakítóival (a képek bal oldalán), felettük a szürke dobozok a vezérlő (szinkronizáló) PLC-k:
A vezérlési áramkörök szekrénymezője:
A leszakadt sínezés a készülékeke kibontása után (bal), helyreállítva (kobb).
Az alábbi képeken érzékelhető, mennyire kicsi lehetett az az ütődés… A leszakadt sínek tartószerkezet (bal), egy 1250 A-es megszakító kocsiszerkezet (középen), a fíx sínekről leszakadtak a flexibils (lamellás) sínek (jobb).
A kibontott alkatrészek és készülékek (bal, közép), jobb oldalon a ~97 %-ban helyreállított, már maszkolt elosztó a főmegszakítóval és a vezérlés mezőjével:
Végezetül legyen itt néhány kép magáról a komplexum építéséről:
A kommunikációs állomás antennái ideiglenes állapotban (bal) és végleges helyükön (jobb):
Technikák 🙂 Bal oldali képen a “tömegközlekedési” járművek (kivéve a daru), a jobb oldali képen egy árokásó:
Amennyiben tetszett a bejegyzés, írd meg és oszd meg! Amennyiben nem tetszett, írd meg, miért nem és megoszthatod akkor is, talán másnak tetszeni fog!
A pinty
Kedves Olvasóim!
Közelebbi hozzátartozóimtól, barátaimtól több ízben megkaptam, hogy milyen élhetetlen vagyok. Nem vagyok képes pénzt gyűjteni, ha valami megtetszik, akkor add_Uram_de_máris megvásárolom. Ha valami olyan dolog, amire pillanatnyilag nincs pénzem, akkor képes vagyok kölcsönért szaladgálni, kamatmentes hitelre megvenni vagy leboltolni, hogy odaadják részletre.
Sajnálom, én ilyen vagyok. De, múltkorában rájöttem az okára, eszembe jutott egy régi történet: A pinty
Általános iskola 4. osztályában (1987-et írunk) egyik osztálytársam közölte egy nap, hogy vannak eladó pinty fiókái. 200 Ft-ot kért egy-egy példányért. Ezt kicsit magasnak találtam, főképp’ KP-ban, ezért rögötön 50 Ft értékben felajánlottam egy H0-ás tartálykocsit a gyűjteményemből, amit elfogadott, majd hozzákezdtem a fennmaradó 150 Ft összegyűjtéséhez.
Nem ment olyan könnyen, jó néhány adag fagylaltról a sarki Bravo cukrászdában, néhány PIKO teherkocsiról a Triál kálvin téri boltjában, ill. kénytelen voltam elsikkasztani az iskola takarékbélyegre kapott pénzt is. (Hozzátenném, édesanyám azonnal kifizette volna a madárka árát, de én nagyon karakán gyerek voltam, és meg akartam mutatni, hogy megállok a saját lábamon!:))
Természetesen az új jövevénynek megfelelő lakókörnyeztet is kellet biztosítani, ezért a lomtalanításból guberáltam egy bazi nagy kalitkát, teljes felszereléssel (alig bírtam haza cipelni). Jó előre bevásároltam madáreldelt is, már csak a madár hiányzott.
Telt-múlt az idő, szépen gyűlt a pénz, megközelítőleg 3 hét alatt sikerült összeszedni az összeget.
Ekkor a tettek mezejére léptem, azaz elvillamosoztam az adásvétel helyszínére. Vittem előregyártott kartondobozt megfelelő méretű lyukakkal az oldalán (a levegőutánpótlás biztosítására), celofán tetővel (a természetes fény biztosítására). Az üzlet megkötetett. Gondolván, nehogy a pintyecske lelkivilágában komolyabb törést okozzak, gyalog indultam haza (4 megálló, nem a világvége).
Teljes biztonságban haza is értünk, berángattam a kalitkát a nappaliba, feltettem az asztalra, amjd beköltöztettem őj házikedvencemet. A kis edénykékbe töltöttem vizet, megfelelő mennyiségű magot, majd teljes örömmármorban úszva figyeltem, mégis, hogyan viselkedik ifjú szárnyas barátom.
Néztem jobbról, néztem balról, elvoltam jó 1,5 – 2 órát. Majd úgy döntöttem, esetleg célszerű lenne megröptetni a madarat a nappaliban. Bölcs előrelátással az erkély ajtót, az ablakokat, sőt a szobák közötti ajtókat is bezártam.(természetesen, az, hogy Pinty Úrnak esze ágában sem lesz vissztérni a kalitkába, meg sem fordult a fejemben, nemhogy az olyasmi, hogy mi történik, ha pl. a szekrény tetejére száll le/fel/, ahonnan csak a nagy, 6 fokos fa létrával tudom leszedni, amit viszont egyedül nem tudok behozni az erkélyről…)
Döntésem értelmében cselekdtem is rögvest, kinyitottam a kalitka ajtaját, és mivel Pinty Úr nem volt hajlandó önállóan kirepülni, ezért megfogtam és kivettem. Kicsit tartottam a kezemben, simogattam, majd Huss! Repülj!, elengedtem.
Nos, odáig, hogy a szekrény tetejére szálljon el sem jutottunk, mivel a pinty egy hatlmas lendülettel nekirepült az ablaküvegnek és kitörte a nyakát… Élettelenül esett a padlóra.
Valószínűleg ez volt az a pont az életemben, amikor elhatároztam, hogyha nem muszáj nem fogok gyűjtögetni és bármiról is lemondani egy másik dologért. Természetesen egyszer-egyszer előfordult azóta is, de, ha lehet, megoldom másképp’ és azonnal.
Buda villamoshálózata, ahogy én képzeltem
Sziasztok!
Az alábbi sorok születésekor 1997-et vagy ’98-at írtunk, azaz azóta sokminden megváltozott. Elkészült a Szabadság híd és Margit híd felújítása, kész a 4-es metró alagútja (a szerelvényekkel kapcsolatban még a fény sem látszik az alagút végén), nincs már UV villamos Budapest utcáin, van már Combino és egyesített budapesti bérlet.
Időközben fejlődött a közlekedéssel kapcsolatos szakkifejezés ismeretem is, de itt most eredeti formájában írom le, amit akkor gondoltam. Lesznek benne pontatlanságok, bődületesen nagy hülyeségek és földtől rettenetesen elrugaszkodott ötletek, de, akkor, én így gondoltam és vannak dolgok, amiket a mai napig szívesen látnék megvalósulni.
Mindenki kénylemesen elhelyezkedett? Akkor vágjunk bele! Jó szórakozást!
”
Dél-Buda adottságai nagyon jók a felszíni közlekedést illetően. Sok egyenes és széles útvonallal rendelkezik, melyek igen kedvezőek a tömegközlekedési vonalak kiépítésnek szempontjából. Ezért Dél-Budán nem feltétlenül szükséges metrót építeni.
/ Miért szeretnek az emberek személygépjárművel közlekedni?
Egyrészt kényelmes, mert az ember a ház előtt beül az autójába, a munkahelyes előtt kiszáll, azaz egyhuzamban megtehet egy hosszabb utat.
Akkor veszi igénybe, amikor akarja, nincs menetrendhez kötve, éjjel-nappal rendelkezésére áll.
Az autójában egyedül van az ember vagy olyan utastársakkal, kiket maga válogat össze. Nem kell „mindenféle népekkel” együtt lökdösődjön.
Mit kell tenni?
Hosszú viszonylatokat kell létrehozni, melyeken az utazóközönség minimális átszállással utazhat.
Pontos menetrendet kell kialakítani, mely garantálja, hogy, ha az utas lemegy a megállóba, onnan max. 5 percen belül indul a járműve.
Növelni kell az éjszakai járatok számát és a meglévőkön növelni a járatsűrűséget.
Kulturált utazási körülményeket kell biztosítani, hogy az emberek szívesen utazzanak tömegközlekedési járművekkel.
/
A Sáfrány u. – Tétényi út útvonal tökéletesen megfelel villamos közlekedtetési célra. Széles, egyenes útvonal, és nem elhanyagolható, hogy a Sáfrány u, végén ott van Budafok Kocsiszín, azaz könnyen kapcsolható a meglévő rendszerbe.
A Bartók Béla út szintén alkalmas egy nagy kapacitású villamos vonal befogadására, ha végre felújítják.
Problémák a Dunán történő átkeléssel vannak. A Szabadság híd elöregedett, a szakértők javasolják a teljes közúti közlekedés megszűntetését, a villamost is beleértve. Az Erzsébet hídon a ’70-es évekig volt villamosközlekedés, azonban azt mind forgalomtechnikai, mind statikai okokból megszüntették.
Ezért, felmerül a kérdés, ha megépítjük a villamos pályát, hogyan vezessük át a Dunán?
Erre két lehetőség adódik: a Duna felett vagy alatt.
Szerencsésebb lenne a Duna felett vezetni a pályát, ebben az esetben szintén két megoldás kínálkozik:
– a Szabadság híd igénybe vételével, ebben az esetben a híd felújítása után a hídon csak gyalogos és villamos közlekedés lenne.
– A másik lehetőség egy gyalogos-villamos híd péítése az Erzsébet híd és a Szabadság híd között.
A tervezett vonal vonalvezetése:
… – Budafok-Forgalmitelep – Sáfrány u. – Tétényi út – Bartók B. út – Híd – Belgrád rkp. – Kossuth L. utca – Rákóczi út – Thököly út – Erzsébet királyné útja – …
(… – Budafok – … – Bartók B. út – Híd – Kiskőrút – Deák – …)
A Duna alatti alagút építése kissé bonyolultabb. Az alagút a Bartók b. úton kezdődne a Gellért tér előtt és a Kossuth L. utcában jönne ismét a felszínre.
Bármelyik híd megépítésekor a pesti oldal Duna parti villamos hálózata igénybe vehető.
Dél-Budáról -Budafokról, Tétényből- a ráhordást a már meglévő buszok végeznék (3; 3GY; 14; 114).
A Tétnyi úti vonalnak van még egy hatalmas előnye: a Karolina úton át szinte egyenes vonalat lehet húzni Észak-Budára.
(Sáfrány u. – Tétényi út – Karolnia út – Villányi út – Alkotás u. – Moszkva tér – Margit krt. – Török u. – Bécsi út – Nagyszombat u. – Pacsirtamező út – Flórián tér)
Ez a vonal „hátulról” kerüli meg Budát. Igaz, egy ilyen vonalvezetésnél a Karolina úton megszűnne a zöld elválasztó sáv, de bizonyos mértékben kompenzálható a villamos pálya fűvel történő beültetésével.
A Bécsi úton is szükség volna a pálya korszerűsítésére, ill. modernebb megállók kialakítására.
A Sáfrány u. és a Tétényi út szélességéből adódóan ott minden fennakadás nélkül lehet villamos pályát építeni. Igaz, ehhez az út közepén elhelyezkedő zöld sávot meg kell szűntetni, de ez itt is kompenzálható a pálya füvesítésével.
A Tétényi út – Bartók B. út kereszteződésében is bőségesen van hely a kanyarodó vágányok lefektetésére.
A Karolina út szélességében is tökéletesen elfér a két vágánymező., továbbá a Karolina út – Villányi út kereszteződésében is ki lehet alakítani az íves vonalvezetést.
A Moszkva téren szerencsére nem lett el bontva az egyenes pályaszakasz az 59-es, 61-es végállomásnál, azonban, ha ez újból forgalomba kerül, akkor ezeknek a viszonylatoknak máshová kell helyezni a végállomását.
A Margit krt. – Török u. kereszteződésében újra ki kell építeni a vágánycsatlakozást (az egyik még meg van).
Végig a Bécsi úton korszerűsíteni kell a megállókat, mivel ezen a szakaszon sok helyen még a járdáról történik a le- és felszállás.
A Nagyszombat utcánál a vonal egyenesen tovább haladna a Zápor utcán, ennek végén kikanyarodna a Vörösvári útra, de nem csatlakozna be az 1-es villamos vonalába, hanem közvetlenül a járda mellett vezetne a Szőlő utcáig és ezen jönne vissza a Nagyszombat utcáig, azaz egy elég széles körforgalomban közlekedne, amely felölelné a lakótelep belső részét, de megközelítené a Flórián teret is.
Fenti vonalvezetés egy új közlekedési áramlatot indítana Észak- és Dél-Buda között, ezzel tehermentesítve a 86-os viszonylatot.
Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkedne az 1-es gyorsvillamos. A Lágymányosi hídon áthaladva két útvonal közül is lehet választani:
– a Szerémi úton futna a Hengermalom útig, majd utóbbin végig az Etele térig;
a híd után ráfordulna a Budafoki útra, innen az Október 23-a utcára, áthaladna a Lágymányosi Lakótelepen, kifordulna a Fehérvári útra, végig haladna az Etele útig és innen utóbbin végig a Kelenföldi pu-ig.”
Nos, annó eddig jutottam a hatalmas tervezéssel.
Remélem tetszett mindenkinek:)
Üdv!
B
Orfeum…, avagy osztályon felüli hely – kritikán aluli kiszolgálás
Sziasztok!
Nos, tegnap este ellátogattunk az Orfeum Clubba (Royal Szálló), a Volila Revü premierjére.
A műsor FIZIKAI része (mindjárt visszatérünk rá, h. ezt miért emeltem ki!) tetszett, ötletes, színvonalas, csak jót tudok róla mondani. A tánc és ének betétek kifogástalanok.
A hely stílusa, berendezése gyönyürű.
Az árak sem katasztrofálisak, de, azért nem is a legolcsóbb szórakozóhelyek egyike.
DE!!! és itt jön az elkeserítő része a dolognak:
A körítés hozzá, finoman szólva csapnivaló. Elhiszem, hogy nem vagyok dúsgazdag, sőt közepesen sem vagyok gazdag, sőt, semennyire nem vagyok tehetős, azonban, ha elmegyek ilyen helyre, fizetek a kapott szolgáltatásért (nem is kevest), akkor legyenek szívesek minőségi szolgáltatást nyújtani.
Amikor megérkeztünk és kerestük az asztalunkat, már úgy néztek ránk, mint a véres rongyra, a főúr be akart ültetni minket a terrem legvégébe, szrencsére közben megtaláltuk a névre foglalt asztalt.
Leültünk, elhelyezkedtünk, megérkezett a pincér és hozott 1 db(!) itallapot 5 embernek, azt is kb. ledobta az asztalra. Jó. (vagyis nem jó, de, még meglátjuk mi sül ki belőle)
Eztuán kb. 5 percenként odaállt az asztalhoz, hogy “Sikerült választani MÁR?”. De, a “már”-t olyan hangsúllyal, hogy a bicska kinílt az ember zsebében. Ok, kértem két cappuccino-t (2×490 HUF), majd a pincér nekem, elégérdekes stílusban: “A többiek nem kérnek semmit?!”. Mi, ki van rám írva, hogy én vagyok a csapatkapitány, vagy mi? Kérdezze tőlük. Jó, elkocogott az italokért, majd ~15 perc alatt sikerült szervírozza azokat. Figyeljetek: a két cappuccino-t két, MÉG MÉRETÉBEN is különböző csészében, víz és keksz/csoki vagy mi nélkül.
Közben a többiek kértek két üdítőt, ez hamarabb megérkezett, de NYITOTT üvegben hozta a piákat + sikerült úgy kitölteni, h. nemhogy hozzáért az üveg a pohárhoz, hanem majdnem összetörte vele a poharat…
Közben a másik asztalunkhoz is megérkezett a rendelés (ők elég sok dolgot rendeltek), melyet a pincér (főúr) nem igazán tudott leszedni a tálcáról, ezért a VENDÉGEK SEGÍTSÉGÉT KÉRTE HOZZÁ! Nos, ez szvsz egy ilyen kaliberű helyen megengedhetetlen.
Ezek után elkezdődött a műsor. Mint fent említettem, fizikalilag kifogástalan volt, de, sajnos a hangosítás kritikán aluli, az éneket alig lehetett hallani a zenétől; némelyik szám minősége is hagyott némi kívánnivalót maga után (mp3; ~16kbs); a technikusnak esze ágában sem volt a mikorofonokat lehalkítani, minden ki- és bekapcsolást lehetett hallani; továbbá az egyik számnál ráindított a zenét mégegyszer, és ~ 40 mp múlva tűnt csak fel neki. És, ez nem a Revü művészeinek hibája, ők csak a levét isszák meg.
A műsor alatt elfogyasztottuk az italokat, a pincér elvitte az “eszcájgot”, a csészealjamról leesett az egyik cukros papír az asztalra az orrom elé. Azt természetesen otthagyta, nézhettem, amíg haza nem indultunk…
Véget ért a műsor, üldögéltünk egy darabig, beszélgettünk, majd gondoltam kérem a számlát. Elkaptam a pincért, mondom, szeretném kérni a számlát a KÉT CAPPUCCINO-ról. Erre ő: “Az üdítőket is hozzászámoljam?” Persze, azért kértem a két capuról…, mondtam, NEM. Megkaptuk a számlát, külön-külön. Újabb 30 perc elteltével sikerült újra elkapni, hogy átadjam a pénzt (ekkor már ott tartottam, h. vagy megyek a francba és no fizetés, vagy a pultnál rendezem a számlát). Kétezresem volt, mondom neki: 1100-ből kérek (mondjuk, legszívesebben semmit borravalót nem adtam volna…, de, jó legyen boldog a 120 Ft-tal), erre megnézi a két számlát az asztalon, és azt mondja: “Ebben az üdítő nincs benne.” Tényleg nincs, milyen furcsa, mert ez csak az ÉN számlám! WÁÁÁÁ! Mire ő: “Ja. Akkor 1400-ból, hozom a visszajárót.” Én: “1100-at mondtam!” Válasz: “Ja, tényleg.” Igen, tényleg, de mindjárt csak kereken 980 lesz….. Örülök, h. 980 Ft-ra meg akart szavazni magának 400 Ft borravalót…
Nos, erről ennyit…. Felháborító, mert nem elég, hogy az embert horror árakkal lehúzzák egy ilyen helyen (amit természetesen tudok, amikor bemegyek, tehát vállalom), de akkor ezért pénzért tisztességesen szolgáljanak ki – szerintem.
Az előttünk lévő asztalhoz pl. rendeltek egy üveg bort, a pincér némi közelharc árán kibontotta (az üveg nyakát és száját csaj némileg tapogatta össze), majd kitöltötte a poharakba és ágyő. Egy ilyen helyen nem kellene felkínálni kóstolásra a rendelőnek, meg alapvetően tudni kinyitni egy üveg bort, meg ilyenek???
Kidühöngtem magam.
Üdv!
B
Tátra Ünnep, 30 éves a Tátra villamos Budapesten
Visszafogás a Blahán, majd végig a Kőrúton
Hó, város, villamos, (kis)vasút II.
. (azaz, nincs sípolás, h. "miért kell a 265684. villamost lefotózni, amikor az előző is ilyen volt"
).
)
Hó, város, villamos, (kis)vasút I.
]).
). Vele a későbbiekben még találkozunk.
. Az árak elfogadhatók, nem olcsó, de nem is horror.)
.
Mukik munkában
ICS + MUKI + TÁTRA + MUKI
Erősen szuggeráltam a buszt, hogy MOST NE jöjjön, ellenben a járat elhaladás után mihamarabb’, h. elérjem őket Budafokon. Szerencsére, hatott a varázsige, így tudtam még néhány képet készíteni.
A 7061-es …
… és a 7040-es Muki
Jelenleg mindkát mozdony Ferencváros kocsiszínbe van állomásítva, míg a 4129-es Tatra Szépilona kocsiszínbe.
Tovább Budafok felé
Közben – kivételesen jókor – megjött a busz, úgyh indultam a villamsokok után. Szerencsére a forgalmi kocsik feltartották a menetet, ezért jó eséllyel indultam, helőbb érek a remízhez. Albertfalva kitérőnél értük őket utol, ahol is látom ám a buszról, h. bőszen tisztítják az amúgy már üzemen kívül lévő végállomásra vezető kitérőt. Azaz, NEM Budafokra mennek… Építész u.-nál le a buszról, ellenirányú 47-esre fel, vissza a Kitérőhöz. Megint szerencsém volt a szerelvény még bent állt az egykori végállomáson.
Visszafogás Albertfalván
Az alábbi képeneken jól megfigyelhető, hogy egyes Mukikat (esetünkben a 7061) felszereltek nagyvasúti vonókészülékkel és ütköőkkel is.
7040 psz. Muki
A nagyvasúti vonókészülékkel is felszerelt 7061
Ezután, mint, ki kól végezte dolgát, mentem a munkahelyemre. (Ahonnan a képeket elküldtem az Indóház Online címére és újfent mediaszupppersztár lettem. Íme a link: http://iho.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1851:mukikmunkaban&catid=6:sineken&Itemid=9 Szeretem az egyszerű, rövid linkeket…)
További kellemes időtöltést!
Bence
Kisvasutak nyugaton-keleten
A vontatási telep járművei a lemenő nap fényénél
Balatonfenyves GV állomás
Vonatunk a GV állomáson
A vonat ~20 perc késéssel indult és az utazás során bizony megtapasztalhattuk, hogy – sajnos – jelen állapotok között a vasút így nem lehet alternatíva a közösségi közlekedésben. A 15 km-es szakaszt 40 perc alatt teszi meg a vonat (pedig a pályát nemrég’ felújították). A vonal egyébként majdnem áldozatul esett a 2009. évi "koncepciónak" (értsd. menetrend váltás), de szerencsére – egyetlen – üzemelő MÁV kisvasútkként megmaradt. A nyíregyházi és kecskeméti vasutaktól búcsúznunk kellett.
Itt a vég(e)? (szerencsére, csak a vonalnak)
A szilveszteri hangulat az utazás során egyre fokozódott. A körüljárást volt aki fotózással, volt, aki trombitálással(vagy inkább kürtöléssel?) és ivással töltötte.
Körüljárás kürtszóval
C50 – GV 5733
Somogyszentpál VÁ.
Úton
Tudnivalók az utazáshoz
Ami nagyon meglepett, a vonaton volt WC, sőt, a körülményekhez képest igen jól felszerelt, teljesen kulturált. Volt wcpapír, szappan, kéztörlő, víz, tükör.
Mellékhelyiség
Visszaérkezés Balatonfenyvesre
Visszafogás a deltában
A fenyvesi végállomáson a szerelvények fordítása nem körljárással, hanem deltán való visszafogással történik. A delta a felvételi éplet körül van kiépítve, keresztezi az utat is a nagyvasút vágányaival párhuzamosan, de biztosító berendezés nélkül. Az áthaladást jelzőőr biztosítja.
Jelzőzőrrel biztosított átjáró
Most pedig nézzünk szét a vontatási telepen.
Ba-w sorozatú kocsik, kicsit jobb állípotban, mint, amivel utaztunk (mivel rács mögött vannak nincs is rajtuk graffiti)
Ba-w sorozatú kocsi
A tárplóvágányok kincsei a lemenő nap fényében (vagy inkább előtt?)
A romos állapotú C-50 sor. GV 5710 psz. mozdony
Fékezőállásos GV fedett teherkocsi
Nyitott, fékezőfülkés Ka-w sorozatú GV teherkocsi
Szebb napokat látott Bak kocsi I.
II.
Nyári Ba-w kocsi
Nyári Ba-w kocsi II.
Bak kocsi III.
A – reméljük nem – halálsor
Nagyvas – V43 1150
Kecskeméti Ba-w, háttrében az üza kút és néhány szolgálati jármű
Háború után?
és leszállt az este, indulunk haza ünnepelni
Haza úton (mint az előző napokban több alkalommal) kellemes köd kerekedett.
Balatonlelle-felső, ködben
Telihold a szárszói állomás felett
Majd ugorjunk egyet térben és időben. Elérkeztünk 2010. január második hetéhez, amikor is Szivásváradon tettem látogatást.
Leérkezés után elmentünk sétálni. Gondolhatjátok, hogy egyensen a kisvasút telephelyére kellett menni.
És, nem jártam túl nagy szerencsével. A vasút 2010. január és március vége között nem közlekedik…AAAÁÁÁ
A telephely környékéről és a tárolókon álló kocsikról csináltam néhány képet.
Szilvásvárad VÁ.
Téli hangulat, lovasszánnal és kisvasúttal
Mk48 ??? mozdony (a pályaszámát nem jegyeztem meg….)
A Baw kocsi mogott egy fenyvesi Bak kocsi áll (mindenhol találni "idegent")
Téli csendélet a tárolón
Nos, ennyi vonatos képet készítettem Szilvásváradon, de legyen itt még néhány tájkép, ha már Fenyvessel egy kcsit többet foglalkoztam az elején.
Téli napsütés
Bükki táj
Felhőfal
Felhősipka
Bükki táj II.
Akkor talán mára ennyi.
Legközelebb a január végi havazás város-villamos-vasút vonatkozású képeket hozom:).
Bence
1998
felvételt ebben az évben, íme:
)
benc78 blogja 